Az Új Liszt-Összkiadás

Liszt összes zeneművének kiadását elsőként a Carl Alexander szász-weimar-eisenachi nagyherceg kezdeményezésére 1887-ben létrehozott Liszt Ferenc Alapítvány vállalta magára. A Musikalische Werke Franz Liszts 1907–1936 között, a lipcsei Breitkopf & Härtel kiadó gondozásában megjelent 34 kötetével a zeneszerzői életmű mintegy harmada vált széles körben hozzáférhetővé igényes kiadásban.

Liszt Ferenc Összes Zeneművének Új Kiadása 1970-ben indult útjára az Editio Musica Budapest gondozásában. Az új összkiadás előkészítésével a Magyar Tudományos Akadémia Gárdonyi Zoltánt bízta meg, aki a teljes életművet felölelő, a zenetudomány és a zenei gyakorlat igényeit egyaránt szem előtt tartó kritikai kiadásra tett javaslatot. Ez a régi összkiadásban már megjelent művek újrakiadását is szükségessé tette. Az Új Liszt-Összkiadás tíz műfaji sorozatot foglal magába; ezekhez járult 2005-ben az időközben szükségessé vált pótkötetsorozat:

 

I.          Szólózongoraművek

II.        Szabad átdolgozások és átiratok zongorára

III.       Művek és átdolgozások zongorára négy kézre és két zongorára

IV.       Művek és átdolgozások több hangszerre

V.        Művek és átdolgozások orgonára, illetve orgonára és egyéb hangszerekre

VI.       Zenekari művek

VII.     Művek zongorára és zenekarra

VIII.    Vokális művek zongorával

IX.       Vokális művek zenekarral vagy több hangszerrel

X.        A cappella kórusművek

Pótkötetek

 

Az I. sorozatot 1970–1973 között Gárdonyi Zoltán és Szelényi István (1–4. kötet), 1973–1985 között Mező Imre és Sulyok Imre (6–18. kötet), illetve Boronkay Antal (5. kötet) szerkesztették. Ebben a sorozatban – néhány kivételtől eltekintve – csak a művek utolsó autentikusnak tekintett változata („Fassung letzter Hand”) jelenhetett meg. Azonban a széles körű forráskutatásnak köszönhetően a sorozatban így is napvilágot látott 41 addig ismeretlen, kéziratban fennmaradt zongoradarab: eredeti művek, továbbá ismert művek átiratai vagy korábbi változatai. A zeneművek végső változatának ismerete azonban nem ad hiteles és átfogó képet az életműről, mivel épp a változatok létrehozása iránti hajlam az egyik legegyedibb vonása Liszt zeneszerzői alkatának. Ráadásul a forráskutatás előrehaladtával a 20. század végére világossá vált, hogy egy mű későbbi változata nem feltétlenül érvényteleníti a korábbi változatot, vagyis egy műnek lehet több érvényes változata. Az egyes műalakok tehát nem mindig egy egyenes vonalú fejlődés állomásait képviselik, hanem alternatív megoldásokként értelmezhetők.

Ezek alapján könnyen belátható, hogy a Liszt-életműkiadás legfőbb nehézségét a nagyszámú változat közlése és egymáshoz fűződő kapcsolatuk tisztázása jelenti. A megoldás felé tett első lépésként a Mező Imre és Sulyok Imre irányításával 1986–2005 között kiadott II. sorozatban (24 kötet) a végső változat mellett legalább egy, attól jelentősen eltérő további változat is helyet kapott. Az I–II. sorozatból kimaradt változatok közlésére 2005-ben indult el a pótkötetek sorozata (mostanáig 16 kötet Kaczmarczyk Adrienne, Mező Imre, Mikusi Eszter és Sas Ágnes közreadásában; további kötetek előkészületben).

A pótkötetsorozat mellett 2019-ben megjelent a IX. sorozat (Vokális művek zenekarral vagy több hangszerrel) 2. kötete, 2022-ben pedig útjára indult a III. sorozat (Művek és átdolgozások zongorára négy kézre és két zongorára; mostanáig 1 kötet, további kötetek előkészületben) és a VII. sorozat is (Művek zongorára és zenekarra; mostanáig 1 kötet, további kötetek előkészületben).

 Az Új Liszt-Összkiadás kötetei kék egészvászon kötésben jelennek meg, részletes előszóval (az I. és II. sorozatban angol és német nyelven, a többi sorozatban magyarul is), kritikai jegyzetekkel (angol nyelven) és számos fakszimilével.

Az I–II. sorozat kötetei és a pótkötetek szürke kartonborítású változatban is megjelennek Liszt szólózongoraműveinek sorozatában, a kritikai jegyzetek nélkül. Liszt legnépszerűbb zongoraművei ezenkívül önállóan, Urtext kiadásban is elérhetők. Ezek a kiadások az összkiadás kottaszövegét tartalmazzák, rövid előszóval (angol és német nyelven), kritikai jegyzetekkel (angol nyelven) és fakszimilékkel.

Bővebb információért látogassa meg az Új Liszt-Összkiadás honlapját.

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (1811. október 22. Doborján [Raiding] - 1886. július 31. Bayreuth) ünnepelt zongoraművész, zeneszerző és karmester, a szimfonikus költemény műfajának megteremtője.

Hatéves korában kezdett zongorázni (édesapja tanította); olyan gyorsan fejlődött, hogy amikor egy nyilvános soproni hangversenyen 9-évesen Ries nehéz Esz-dúr zongoraversenyét eljátszotta, feltűnő művészi sikerrel, édesapja egy pozsonyi koncertet is tervbe vett. E fellépése hatására néhány magyar mágnás hat évre 600 forint éves ösztöndíjat ajánlott fel Liszt zenei képzésére. Ezt örömmel elfogadták és a család 1822-ben Bécsbe költözött. Liszt 18 hónapig Czernytől vett zongoraleckéket, Salieritől tanult zeneelméletet; a zeneszerzésbe kettejüktől nyert bevezetést. Czerny feltehetően Beethovennek is bemutatta.

Liszt 1822-23-as nyilvános bécsi fellépései olyan sikert arattak, hogy apja elhatározta: nyugat-európai turnéra indul fiával, majd pedig a párizsi Conservatoire-on taníttatja. Útban a francia főváros felé Liszt egyebek közt Münchenben és Stuttgartban is szerepelt, s közönsége Mozart reinkarnációját vélte felismerni benne. Azonban a Conservatoire-ra idegen származása miatt nem nyerhetett felvételt. Ezután Liszt nem vett több zongoraórát és autodidaktaként bontakoztatta ki tehetségét. Rövid ideig Paërnél és Reichánál tanult zeneszerzést, és írt egy egyfelvonásos kis operát Don Sanche, ou le Château d'Amour címmel, amelyet 1825-ben az Académie Royale de Musique-ben ötször előadtak.

Liszt apja haláláig, 1827 augusztusáig turnézott, majd Párizsban telepedett le, és tanítással biztosította a saját és édesanyja megélhetését. Visszavonultságából az 1830-as júliusi forradalom ragadta ki. A legmagasabb irodalmi és művészi körökben mozgott; Chateaubriand, Lamartine, Victor Hugo alkotásai, Chopin és Berlioz zenéje, a saint-simonisták és Lamennais abbé társadalmi nézetei hatottak rá; elhivatottságot érzett a papi pályához, de végül a művészetet választotta. Paganini bravúros hegedűjátéka felkeltette benne a virtuóz hangszerjáték és a drámai előadásmód igényét, Berlioz pedig megerősítette zenei elképzeléseiben.

Első élettársával, Marie d'Agoult grófnővel (aki íróként Daniel Stern néven vált ismertté) 1835-36-ban Svájcban, majd 1837-39-ben Itáliában tettek utazást. Három gyermekük született: Blandine, Daniel, továbbá Cosima, aki később Richard Wagner felesége lett. 1839-ben Liszt felajánlotta, hogy koncertjeivel előteremti a bonni Beethoven-szobor felállításához hiányzó összeget. Az ekkor megkezdett turnék során meghódította Európát.

1847-ben megismerte Carolyne von Sayn-Wittgensteint, második élettársát. Carolyne-nak része volt abban, hogy Liszt befejezte előadói karrierjét és 1848-ban Weimarban letelepedve udvari karmesteri állást vállalt. Weimart - Goethe után újból - Németország kulturális fővárosává, egyúttal a modern zene központjává tette.

Tehetséges kortársait önzetlenül támogatta; karmesterként különösen sokat tett Wagner és Berlioz elismertetéséért, tanárként a fiatalabb pianistanemzedék, Hans von Bülow, Tausig, (később Thomán István, Szendy Árpád) tudásának tökéletesítéséért. Zeneszerzőként weimari éveiben alkotta meg legnagyobb hatású műveit, köztük az 1-15. Magyar rapszódiát, a Zarándokévek 1-2. kötetét, a H-moll szonátát, a 12 szimfonikus költeményt, a Faust- és a Dante-szimfóniát, az Esztergomi misét, a két zongoraversenyt és a Haláltáncot.   

Weimarból távozván 1860-69 között Rómában élt, ahol 1865-ben felvette a kisebb egyházi rendeket. Az 1860-70-es éveiben komponálta a Krisztus-oratóriumot, a Koronázási misét, a Via crucist és számos kisebb vallásos művét. 1869-től haláláig évente néhány hónapra Budapestre és Weimarba utazott. 1875-ben felkérték az újonnan alapított Zeneakadémia elnökének és tanárának. Az intézmény első önálló épületében kapott szolgálati lakásában (ma: Régi Zeneakadémia, Liszt Ferenc Emlékmúzeum) Liszt telente tartotta zongora-mesterkurzusait. 1886 nyarán már betegen utazott a Wagner-fesztiválra s ott, Bayreuthban érte a halál.

Zongora
3.200 Ft
Zongora
1.600 Ft
Zongora
3.500 Ft
Gordonka és zongora
3.900 Ft
Gordonka és zongora
2.800 Ft
Zongora
2.800 Ft
Ritkaságok és első kiadások
Zongora - kettő
Zongora
Zongora négykezes
Kórus - Vegyeskar a cappella
Új összkiadás kötet
Zongora
Zongora
Alan Walker: Liszt